Vass Tibor: Kóbor kutyás vers( RÉSZLET!)
A Kóbor kutyás vers egyik főszereplője
értelemszerűen egy kóbor kutya lesz,
így az lesz egyik legkonkrétabb költemény,
amit valaha írok,
a főszereplőjükről címet kapó írásokat
ugyanis konkrétaknak nevezhetjük,
attól függetlenül, hogy a konkrétság
a Kóbor kutyás versben sem feltétlenül
csak a kézzelfoghatóságot jelentheti.
A Kóbor kutyás versben
értelemszerűen nem eshet szó másról,
mindössze egy kézzelfoghatóan
kóbor kutyáról,
Rossz kutya, te csúnya rossz kutya! -
Mondom neki, - s Bundás úgy örül,
Szemében fekete láng gyullad
S ész nélkül lót-fut lábam körül.
Szavaim, hogy mit jelentenek
Nem érti, nem ügyel rája,
Csak az érzelmeket fogja fel
Agyának pici antennája.
Megérzi, hogy szavam nem üres:
Melegítő áram van benne,
S árad felé annyi szeretet:
Három kutyának elég lenne.
Rám néz s szeméből:hűség, hála
lobban felém fekete lángban,
Mintha tudná, mennyi kutya jár
Jó szó nélkül a nagyvilágban . . .
Nem csak kutya, de mennyi ember! . . .
Én is ténfergek erre-arra,
Szürcsölök olykor örömet is,
De fanyar keserű az alja.
Mert mindig közönyre ébredek,
S ha rálépek utamra reggel:
- Rossz kutya, te csúnya, rossz kutya! -
Nem mondja senki szeretettel . . .
Egyik szót a másik mellé fektetve szívünket hosszú pórázra engedjük,
S mint kutyát visszahívjuk, amint távolodik.
Jean-Michel Maulpoix
Állj meg óra, hallgass telefon, Kutya, ne örvendj ízes csontokon. Csendet most, zongora s puffogó dobok: Hozzák a koporsót, jöjjetek gyászolók. | ||
Wystan Hugh Auden |
Pap s gonosz lélek egyre megy, Az egyik kutya, a másik eb. | ||
Gotthold Ephraim Lessing |
Anya kezét fogni jó, hogyha kutya jön, anya kicsit mosolyog, a kutya köszön. Anya kezét fogni jó, hogyha hull a hó. Egy szavára elkerül minden hógolyó. | ||
Károlyi Amy |
Egy jól nevelt kutya nem tesz rá kísérletet, hogy rávegyen, oszd meg vele az ebéded. Egyszerűen csak olyan bűntudatot ébreszt benned, hogy képtelen vagy jóízűen enni.?
Ismeretlen |
A kutya az egyetlen a világon, aki jobban szeret téged saját magánál.?
Darwin, Charles |
Ismeretlen |
Az én kutyám
Az én kutyám házőrző,
ilyet nem rajzol körző.
Itt járkált a nyomomban,
megbotlott a gyomokban.
Kutya módra kutyagolt,
pedig kicsi kutya volt.
Kutya fülű, tarka eb,
az alomban született.
Macskát kerget, sokat játszik,
de a fára sosem mászik.
Inkább alszik egy nagyot,
bizony, lopja a napot!
Egyszer ő egy alkonyon,
jelt hagyott az udvaron.
De körmével, mit kiás,
az csak kutyakaparás.
Inkább ugasson nekünk,
akkor máris kimegyünk.
Jelezze a kapuban
ha hazajött, s apu van!